második bejegyzés

Sajnos tegnap nem tudtam folytatni, ahogyan ígértem, mert erre már nem jutott elég energiám, időm. Mivel sajnos nem kezdtem el ezt a blogot rögtön írni miután megérkeztünk, így sok mindent kell bepótolnom egyszerre, és ez sajnos az események idő sor rendjére is hatással lesz. Aki eléggé jól ismer az tudja, hogy a rövid távú memóriámmal vannak gondok,  ""na erre Atti rögtön tudna magyarázatot adni, némi gúnyolódás közepette :-))""  így nem vagyok túl könnyű helyzetben. Tehát néhány dolog biztosan kimarad és az idők sem biztos, hogy pontosan fognak stimmelni, de a lényeg azért meg lesz. Talán vasárnap ápr. 3-án kimentünk az itteni piacra, hogy bevásároljunk néhány dolgot, meg egyébként is fel szerettük volna térképezni a környéket. Voltam már több európai ország piacán, de ott valahogy mindig csak a helyi jellegzetességekkel találkoztam. Itt ez valahogy másként van. Persze lehet azért, mert London is ennyire sokszínű és mert itt a világ majd minden nációja megtalálható, és ez a piacon még hatványozottabban jelentkezik, de ez számomra lenyűgöző. Nagyjából 2000m2 - en belül megtalálsz minden fajta élelmiszert amit csak el tudsz képzelni a világ bármely tájáról. Hihetetlen változatosság húsokba, halakba, gyümölcsökbe, zöldségekbe, fűszerekbe, lisztekbe. Itt be tud vásárolni a muszlim, a zsidó, a buthista, a keresztény, és persze még sorolhatnám, de csak belezavarodnék. Inkább nézzetek meg néhány rövid kis filmet a teljesség igénye nélkül, sajnos egyenlőre jó kamera hijján, nem túl jó minőségbe.

Ahogy otthon a Péli Barna mondaná, így talán jobban átjött mint leírva. A pontos árakról, csak hogy a hasznos információknak is adózzak, talán holnap írok.
Ha jól emlékszek hétfőn.....vagy kedden... :-) voltunk először a belvárosba. Teljesen véletlen botlottunk bele az Angol Történeti Múzeumba ahol megnéztünk az evolúcióról egy hihetetlen tárlatot. Nem csak a látvány, a kivitelezés, az ötletek, a szervezetség, a rendszer elképesztő, de mindennek tetejébe még ingyen is van. Hát ez otthon elképzelhetetlen lenne. Sajnos! Csak egy példa : Mivel a gyerekek körében a T-Rex dinoszaurusz a legnépszerűbb  ""és ezt a szervezők, tervezők, kivitelezők, kiállítok valahonnan megtudták"" ezért a T-Rex dínoval szemléltettek játtékos, helyenként interaktív módon egy csomó mindent, amivel sikerült a gyerek seregek figyelmét órákra lekötni, és így játszva megtanitani nekik egy nagy kupac olyan dolgot, amire máskülönben, mondjuk leírva, vagy filmen megnézve esélyük sem lett volna. Vagy például kis tudós csoportokat szerveztek, minden csoportba tartozó gyerekre kis fehér kutató köpenyt adtak, a kezükbe kis mappákat, ceruzákat hogy kedvükre játszhassák el a dínókutató szerepét. Kívölállóként nézve is, hihetetlen módon élvezték ezt a kis szerepjátékot. Ja és ne feledjétek, mind ezt ingyen. Nem tudom, hogy otthon mikor fogunk ilyen morális magasságokba jutni. Nézzetek meg erről is néhány képet és videót. Különöskép Karaevnek ajánlva.

Miután kijöttünk a múzeumból, gondoltuk megnézzük a Hyde Parkot. Egész nap igen jó idő volt, de mire kiértünk a parkba hiper napsütés, szélcsend, 20-22 fok. Kicsit meg is éheztünk, még szerencse, hogy a Tojás, mielőtt elindultunk itthonról készített néhány szendvicset, hátha jól jön még. Hát...jól is jött! Egyszer azért mert nagyjából jól laktunk, ne meg azért is, mert így legalább tudok adni valamilyen nevet az alábbi képnek.

piknik a Hyde Parkba

Mindent megettünk, csak egy almánk maradt, viszont arra nagy szükségünk is volt, hiszen néhány perc múlva mikor egy kis ösvényen sétáltunk, mellénk szaladt egy bátor kis mókus, akinek haraptam is egy kis falatkát a maradék egy szem almánkból. Tökös kis mókus volt. Egyből kivette a kezemből és ment is vissza vele a bozótosba, hogy nyugodtan elmajszolgathassa. Majd pár pillanat múlva jött is a következő, de gondoltam neki már csak akkor adom oda az alma darabkát, ha előtte modellt áll egy-két fotó erejéig. Nem kellett túl sokáig győzködnöm, sőt még szerintem élvezte is, hogy egy kicsit pózolhat, nagyjából 15-20 centire a telefonomtól, amivel lefényképeztem. Nézzétek meg ti is ahogy illegeti, billegeti magát a kamera előtt. Nagyon nagy forma.

Sétálgattunk még pár órát, majd kicsit fáradtan, de nagyon boldogan haza indultunk. Ja majd elfelejtettem.... Kozmin meg kért, írjam meg, hogy a Hyde Parkban nagyon finom gépi fagyit lehet enni.